Tanulságos sajtótájékoztatót tartott Mirkóczki Ádám nemrég. Úgy magyarázta meg a bizonyítványát, hogy egyetlen esetben sem tudott bármilyen jogi hivatkozást felmutatni a védelmében. Kijátszotta a roma kártyát, elkezdődött a mártír szerep felépítése, a körülmények és a belső-külső ellenségek áldozatává vált jóhiszemű polgármester mennybemenetele. A keddi sajtótájékoztató nem volt egyéb, mint főpróba élete leendő legnagyobb alakításához, amely a közgyűlés tagjainak meggyőzése lesz szerdán, hogy a tényekkel szemben Mirkóczki hangzatos szavainak higgyenek.
De akkor nézzük is tovább az ominózus törvénytelenségeket!
WIGNER ISKOLÁRA HASZNÁLATI JOG ALAPÍTÁSA A HIT GYÜLEKEZETE JAVÁRA
Mit csinált a polgármester?
Megengedte, hogy a Hit Gyülekezete vegye át a nagy múltú Wigner Iskola fenntartását a korábbi alapítványtól.
Mi ezzel a baj?
Az, hogy a nemzeti vagyon védelmét biztosító jogszabályokban vannak garanciális elemek, amiket egy polgármesternek is be kell tartania. Fő szabályként, és egyébként teljesen elvárhatóan, alapesetben versenyeztetés útján lehet hasznosítani, bérbeadni az állami, önkormányzati ingatlanokat. Nyilván a fideszesek tudják minden apró fortélyát, hogyan is lehet kikerülni ezeket a rendelkezéseket, de polgármesterünk nem fideszes (legalábbis névleg). A törvény egyértelműen kimondja, hogy a versenyeztetés mellőzhető vagyonkezelői jog vagy haszonélvezeti jog létesítésekor. A probléma, hogy a polgármester által alkalmazott használati jog egyiknek sem felel meg. Lehet legyinteni, hogy semmi jelentősége, hiszen a cél támogatandó, de abba azért gondoljunk bele, hogy ha valaki a legalapvetőbb jogi garanciákat sem tudja, vagy nem képes betartani, amikor a mi közös vagyonunk kezeléséről dönt, ott azért nagyobb a probléma, mint hogy szó nélkül elmenjünk mellette. Ki tudja, hogy legközelebb mi következik? A macskamentő alapítvány részére fog használati jogot adni a Városháza egyik irodájában? (A Fidesz nyilván örülne, hiszen próbálkoztak hasonlóval néhány évvel korábban.) Nem kell különben nagy dolgokra gondolni, elég lett volna egy rövid kiírás, hogy itt van Eger nagy múltú iskolája, várjuk a leendő fenntartók jelentkezését. A Hit Gyülekezete jelentkezik, hogy szívesen. Ennyi. Versenyeztetés kipipálva. Mélységesen álszent magatartás Mirkóczki Ádám részéről, hogy arra hivatkozott, ha nem lép azonnal, akkor meg kellett volna szüntetni az iskolát forráshiány miatt. Nyilván nem a döntése előtti nap kapta a fülest, hogy baj lesz a Wignerrel, lett volna ideje gyorsan megoldani egy szabályos használatba adást is. A kérdés igazából az, hogy a polgármester mennyi ideig ült az egész döntésen, hiszen a városi pletykák szerint a Wigner már jó ideje kongatta a vészharangot, hogy probléma lesz, ha nem lép a város. Ehhez képest az utolsó pillanatig odázva a döntést, sikerült teljesen szabálytalanul lezongorázni a nagy értékű ingatlanok átadását a Hit Gyülekezete javára. Tényleg így néz ki a felelős vagyongazdálkodás?
EGER VÁROS NEVÉNEK, CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK HASZNÁLATÁRÓL SZÓLÓ 4/1992. (II. 11.) ÖNK. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 15/2020. (V. 08.) ÖNK. RENDELET
Mit csinált a polgármester?
A polgármester kitalálta, hogy ha valaki egy internetes oldal nevében fel akarja tüntetni az Eger nevet, akkor jelentse be. Ha nem teszi meg, akkor meg el lehet tiltani annak használatától.
Mi ezzel a baj?
Nem is kellene hosszan magyarázni a dolgot, hiszen a polgármester rendeletét megvizsgálta a kormányhivatal (nyilván nem önszorgalomból, hanem azért leszóltak a központból, hogy csináljanak valamit, mert különben baj lesz a helyi fideszes propaganda oldallal), és törvénysértőnek is találták.
A probléma egyrészt az, hogy vannak törvények, amik egyértelműen kimondják, hogy ilyet nem lehet előírni. Foglalkozott a kérdéssel a Kúria is, amely megerősítette, hogy jaj annak az önkormányzatnak, amelyik ilyet akar meglépni. Nem is friss dologról van szó, a törvény 2001-ben készült, a Kúria döntése meg 2014-ben, és pontosan azért, hogy az önkormányzatok ne akadályozzák visszaélésszerűen az adott település nevének használatát. Még mindig lényegtelennek tűnik a dolog? Akkor gondoljunk bele, mit lépett a polgármester ezzel párhuzamosan. Gyakorlatilag kipécézte magának az Egerhíreket, két héttel a rendelet-módosítás elfogadása előtt már felszólította a portált, hogy igazolja, mi alapján használja az Eger nevet, aztán még azelőtt, hogy kihűlt volna a nyomtatóból kivett papír a rendelet szövegével, már el is tiltotta az Egerhireket. A még ki sem hirdetett, hatályba sem lépett rendelet alapján. Ezek után gondolja bárki, hogy teljesen jóhiszeműen, az egriek érdekében járt el a polgármesterünk. Az már csak hab a tortán, hogy Andráskó Dénes akkori jegyző igazi tökös legény módjára még ki is szabott egy vaskos bírságot a portálra. Fő a törvényesség.
Ha lehet egy példán keresztül tanítani az Egyetemeken a visszaélésszerű jogalkotást, akkor szerintem ez lesz az.
ELJÁRÁS A BARANYA HÍRADÓ KFT-VEL (EGERHIREK PORTÁL) SZEMBEN
Mit csinált a polgármester?
2020. április 21-én indított eljárást az egerhirek.huinternetes portált, és az azonos nevű facebook oldalt üzemeltető Baranya Híradó Kft.-vel szemben, azzal az indoklással, hogy az önkormányzat nyilvántartásában nem lelhető fel, hogy milyen engedély alapján használja a Kft. ezen oldalakon az Eger nevet. A 2020. május 8-án meghozott határozattal a Kft. részére nem engedélyezte az Eger név használatát, az aznap meghozott, de még hatályba sem lépett rendeleti szövegre hivatkozva.
Mi ezzel a baj?
Megint elő lehet venni, hogy hagyjuk már az egészet, visszavonta az ominózus határozatot, ügy lezárva. Az előző pontnál már pedzegettük, hogy képes volt rendeletet is módosítani, hogy az Egerhireknek keresztbe tegyen, erre a legnagyobb bizonyíték maga a határozat, azokkal a hangzatos kijelentésekkel, hogy a portál hazug, félrevezető, megtévesztő. Megkérdezte már valaki, hogy hány hasonló eljárás indult az Eger nevet viselő honlapokkal szemben? A válasz borítékolhatóan az lesz, hogy csak és kizárólag az Egerhirek részesült ebben a kitüntető figyelemben. De hogy ne kanyarodjunk el nagyon a témától, a törvénytelenségektől, elég beszédes, hogy az eljárás már április 21-én megindult a nevet birtokló céggel szemben, május 8-án már aláírt határozat volt, pedig az ezt lehetővé tevő rendeletet is csak aznap írta alá Mirkóczki Ádám és Andráskó Dénes, hatályba meg csak egy héttel később, május 14-én lépett. Komolyan?! Tehetnénk fel a kérdés. Komolyan. Nem hatályos, és egyébként is törvényellenes rendelet alapján eltiltani az Egerhireket bizony törvénysértő. Gondoljunk bele, kapunk egy határozatot a NAV-tól, hogy fizessünk be 100.000,- Ft egyszeri menyasszonytánc-hozzájárulást Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea esküvőjére. WTF? És két héttel később olvassuk a Magyar Közlönyben, hogy a Kormány úgy döntött, minden magyar állampolgári kötelezettsége hozzájárulni a leggazdagabb magyar esküvőjéhez. Teoretikus persze, de nem lennénk felháborodva?
Sokaknak nem a kedvenc információs oldala az Egerhirek, talán joggal, mert a tényszerű, és a témákat alaposan körüljáró cikkek nem az erősségei, de azért egy demokráciában ne tartsunk már ott, hogy ha nem tetszik valami, akkor rögtön minden eszközzel ellehetetlenítjük. Hol volt ez Mirkcózki Ádám alakuló közgyűlésen elhangzott politikai krédójában?
69/2020. (V. 22.) POLGÁRMESTERI HATÁROZAT ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK IPARFEJLESZTÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁRÓL
Mit csinált a polgármester?
Elfogadott egy pályázati kiírást nagy értékű déli iparterületi ingatlanok eladására, csak egy-két apró információ kimaradt, mint például az, hogy mennyit is érnek az ingatlanok.
Mi ezzel a baj?
Megint legyinthetünk, hogy adminisztratív tévedés történt, nincs nagy jelentősége. De az önkormányzat vagyonrendelete pontosan jogbiztonsági és vagyongazdálkodási okokból egyértelműen felsorolja, hogy miket kell tartalmaznia egy ilyen kiírásnak, többek között a forgalmi értéket, eladási árat, bírálati szempontokat. Az első kettő elég egyértelmű dolog, nem árt; ha tudják a pályázók hogy mennyit is érnek az ingatlanok, mennyit kellene minimum ajánlani azokért. Hogy tegyenek így megalapozott ajánlatot? A harmadik dolog legalább ilyen súlyos. Felsorol rengeteg szempontot a kiírás, hogy mi jelent előnyt a pályázat elbírálásánál, de az valahogy hiányzik az egészből, hogy akkor ezeket hogyan is fogja a polgármester értékelni. Melyik pályázó lesz a szimpatikusabb? Aki köcsögöket akar gyártani ott, vagy aki szivárványos zászlókat? Majd a pártatlan polgármester eldönti. Egyébként el is döntötte, a nyertes pályázó 100millióért viheti az ingatlanokat. Jó üzlet a városnak, és a cégnek is, gondolhatnánk.
De azért álljunk meg egy percre. Még ezzel együtt is viszonylag csekély jelentőségűnek tűnik a dolog, ha nem teszünk hozzá néhány háttér információt. Nem ez volt az első pályázati kiírás az ingatlanok eladására, az előző városvezetés is próbálkozott vele, igaz az ajánlatok már 2020-ban érkeztek be. Eger kis város, sokáig nem maradnak titokban a dolgok, még céges berkekben sem. Az történt, hogy a polgármester az első pályázatot eredménytelennek nyilvánította szintén egy polgármesteri határozattal. Eddig rendben, joga volt hozzá. De! és ez egy óriási DE! Azt elhallgatta Mirkóczki Ádám, hogy arra a pályázatra érkezett 150 milliós ajánlat is! Ötvenmillió forinttal több, mint amit az új pályázatban ajánlottak! Álljunk meg egy percre, és gondolkozzunk magunkban, hogy ez miért is volt jó a polgármesternek. Ha a kedves olvasónak is az jutott eszébe, hogy a cég valami miatt nem feküdt jól a polgármesternél, akkor valószínűleg nem jár rossz helyen. Valakinek biztos megérte, hogy ötvenmillió forintot sprórolt az ügyleten.
És akkor már csak egy kérdés maradt. Miről is beszél a polgármester, amikor felelős vagyongazdálkodást emleget?
SZÉCHENYI U. 4. SZÁM ALATTI ÜZLETHELYISÉG BÉRLETI SZERZŐDÉSÉNEK MEGSZÜNTETÉSÉHEZ HOZZÁJÁRULÁS
Mit csinált a polgármester?
Hozzájárult ahhoz, hogy egy bank által bérelt üzlethelyiség bérleti szerződése meg legyen szüntetve, idő előtt.
Mi ezzel a baj?
Az ominózus üzlet a Széchenyi utcában, a volt óvoda patinás épületében található. Az épület már ki volt jelölve elidegenítésre, vagyis lehet, hogy előbb-utóbb valaki szemet vetett volna rá, de a K&H Bank havonta több mint félmillió Ft-ot fizetett a bankfiókért a városnak. Ekkor, még az eladási versenyeztetés előtt döntött a polgármester, hogy engedjük ki a bankot ebből a szerződésből, megfizet egy évi bérleti díjat kártérítésként, és mindenki boldog. Jó üzlet mindenkinek, vághatjuk rá azonnal.
De játszunk egy kicsit. Mi vagyunk a polgármester, előttünk a javaslat, hogy legyünk már rendesek, engedjük meg a banknak, hogy menjen az épületből. No de a bank még hét évig fizette volna a bérleti díjat folyamatosan, havi több mint fél millió Ft-ot. OK, lehet, hogy sikerül eladni az ingatlant, akkor nyertünk. De mi van, ha nem jön vevő? Ott marad egy üres üzlet, amit valószínűleg úgysem lehet majd kiadni, hiszen pont elég üres üzlet van a városban. Mi a jó döntés? Elbukik a város majdnem negyven millió Ft-ot, vagy nyert 5,5-öt? Mi a felelős vezetői magatartást ilyen helyzetben? A válasz egyértelmű. Nem az, amit a polgármester csinált. Azért, mert nem tudhatta, mi lesz utána az ingatlannal! Dönthetett volna úgy is, hogy csak akkor engedi el a bank kezét, ha tényleg megköttetik az adásvétel, és akkor is fizessen a bank. Mi akadályozta benne, hogy biztosra menjen? Azt az egy dolgot kell tudni az ilyen határozott idejű bérleti szerződésekről, hogy sem a bérlő, sem a bérbeadó nem jogosult csak úgy felmondani, ha nincs rá nyomós jogszabályi vagy szerződéses indoka. A banknak nem volt, csak úgy gondolta, költséghatékony megoldás megszüntetni azt a fiókot. De ha a tulajdonos nem járul hozzá, akkor sajnos ott kell letöltenie a bérleti időtartamot. Döntse el mindenki, hogy a bank vajon ki tudta volna-e fizetni a bérleti díjat.
És mit valósított meg ezzel a polgármester? Lemondott egy feltételezhető jövőbeni követelésről, egyúttal elkövette a hűtlen kezelést. Ilyen egyszerű.
Az élet egyébként részben igazolta az aggodalmakat. Az ingatlant először nem is sikerült eladni, nem volt érdeklődő sem. Ekkor már érezhette a polgármester, hogy valami esetleg nincs rendben, ezért gyorsan úgy döntött, hogy leválasztja a banki részt, és azt külön megpróbálja eladni, kárenyhítésként. Jól sikerült az ötlet, igaz, a vevő bebiztosította magát egy elővásárlási joggal is az épület maradék részére. A közvagyon kijátszásának klasszikus esete.
Összességében lehet mondani, hogy egyik ügy sem nagy jelentőségű, de azért nézzünk magunkba, tegyük a kezünket a szívünkre, és próbáljuk magunkat meggyőzni, hogy a polgármester felelősen bánik a közvagyonnal. Ugye, hogy nem fog sikerülni.
Amúgy ne legyenek illúzióink. A képviselők nem fogják megszavazni az indítványt. Nem érdekük, mert ez a kényes hatalmi egyensúly most mindenkinek jó, egymást szapulják, de nagyon mégsem tudják megütni a bokájukat, mert felelősséget, na azt nem kell vállalni. Nyilván szépen fogják csinálni, majd egy-két képviselő nem fog megjelenni, mert fontosabb dolguk lesz éppen, és sajnos 1-2 szavazattal pont kevesebb lesz a kelleténél. És mindenki elégedetten fog hátradőlni, hogy megpróbálta. És minden megy tovább. A város meg szép lassan megy süllyesztőbe.
